JAVASLAT
a Felső-Dunán kialakított megfigyelő rendszerek összehangolására
[rövid, összefoglaló anyag]

1. Bevezetés

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a VITUKI Kht-nak feladatul adta a Felső-Dunán kialakított megfigyelő rendszerek működését áttekintő elemzés elvégzését, illetve javaslat elkészítését ezek összehangolására, különös tekintettel az EU víz keretirányelvében (a továbbiakban VKI) foglaltakra.

Tanulmányunkban a Felső-Duna a Duna szigetközi szakaszát jelenti. Az áttekintés és a javaslat a Szigetköz térségében működő megfigyelő rendszerekre terjed ki, amelyek fő egységei:

- az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által végzett hidrológiai és vízminőségi mérések;
- az MTA Szigetközi Munkacsoportja összefogásában működő földtani monitoring, a mellékágak mellé telepített kútcsoportok vizsgálata, a Duna szigetközi szakasza és az ágrendszerek medermorfológiai, üledék- és hordalékviszonyainak monitoringja, a felszínborítási viszonyok monitoringja, talajnedvesség monitoring, az erdők monitoringja, botanikai monitoring, hidrobiológiai monitoring, alga- és moha monitoring, zoológiai monitoring;
- a Magyar-Szlovák Határvíz Bizottság határozata szerinti közös vízminőség-vizsgálatok a Dunán és mellékvízfolyásain.

"A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában és a Mosoni-Dunában" című megállapodás szerinti megfigyelések nem jelentenek önálló méréskört, a fentiekben ismertetett vizsgálatok közé tartoznak.

A munka két ütemben készült.

Az első ütem a jelenleg működő megfigyelő rendszerek működéséről a mért paraméterek és a mérési helyek összegyűjtésével ad számot. (A Felső-Dunán kialakított megfigyelő rendszerek működését áttekintő elemzés, 2005 szeptember, a továbbiakban: Értékelő elemzés). Az Értékelő elemzés készítésekor tekintettel voltunk a második ütem tervezett feladataira. Összegyűjtöttük a környezeti monitoringra vonatkozó különböző EU előírásokat, és szakterületenként néhány általános javaslatot tettünk.

Az első ütem munkamódszere a monitoring feladatait ellátó intézményekkel és szakemberekkel történő folyamatos - főként elektronikus úton történő - konzultáció volt, amelynek eredményeképpen sikerült a Szigetközben található összes mérőállomás meghatározó adatainak feltárása, ezeket az Értékelő elemzés táblázatai tartalmazzák.

A javaslatok készítésekor tekintetbe vettük a VKI végrehajtásához készült ország-jelentéseket és a Natura 2000 végrehajtására született kormányrendeletet (az elektronikus változat mellékletei):

- 275/2004.(X. 8.) Kormány rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről,
- Jelentés a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről, 2005 március,
- A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna vízgyűjtőkerületben, 2005.

A második ütemben készült anyag a további működéshez írt javaslatok gyűjteménye (a továbbiakban: Javaslatok).

2005 októberében elkészült az Ecological Survey of Surface Waters, Hungary, a EuropeAid/114951/D/SV/2002 Phare projekt zárójelentése (ún. BQE jelentés), mely a VKI hidrobiológiai méréskörére Magyarországon alkalmazandó előírásokat, megfontolásokat tartalmaz. A szigetközi monitoring hidrobiológiai észleléseire a BQE jelentés alapján teszünk javaslatot.

Az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vizügyi Igazgatóság 2005 végén javaslatot készített a szigetközi felszínközeli monitoring hálózat optimalizációjára. Ennek ajánlásai alapján készült javaslat a felszínközeli vízszint észlelőhálózatának további működésére.

Sajnos, csak a Javaslatok lezárása után készül majd el a felszín alatti víz vizsgálatára Magyarországon alkalmazandó VKI-előírásokról a végleges anyag. A Javaslatok készítésekor csak néhány előzetes megállapítást vehettünk figyelembe. Ugyanez vonatkozik a Határvíz Bizottság új munkaprogramjára. A nemzetközi tárgyalások eredményeképpen lehetséges a jelen anyagban foglaltakhoz képest változás.

Megállapítható, hogy a szigetközi vízpótlás magyar-szlovák közös monitoringjában lényegi változtatásra nincs szükség. Ezt tükrözi, hogy az elmúlt tíz év közös anyagaiban is csak néhány apróbb, technikai jellegű változtatás szerepel, és nem merült fel a Szabályzat módosításának igénye.

Most, az EU szabályok alkalmazása miatt javasoljuk néhány új elem beépítését. Ezeket a Javaslatok alapján állítottuk össze. Javasoljuk:

1. a felszíni és felszín alatti vizek minőségének mérésébe a VKI módszerek átvételét,
2. a Natura hálózat fejlesztésénél az új tudományos kutatási elemek időről időre történő beépítését a közös tevékenységbe,
3. a környezeti adatok nyilvánosságára vonatkozó EU irányelv maradéktalan megvalósítását,
4. végül az elmúlt közös tíz év technikai jellegű változtatásai alapján a mintavételi helyek és gyakoriság táblázatainak pontosítását (a táblázatok a Szabályzat mellékletei).

A munka keretében készült összefoglaló anyagokat elektronikus formában és nyomtatva, a nagy terjedelmű háttéranyagokat csak elektronikus formában bocsátottuk a megrendelő rendelkezésére.

2. Az EU előírások és a teljesítésüket jelentő feladatok

Magyarországnak az EU tagságából fakadó kötelezettségei között a környezeti monitoringgal kapcsolatban számos új feladata van. A jelen anyag elektronikus változatának melléklete tartalmazza azoknak az EU szabályoknak a hivatalos fordítását (40 db), melyekben környezeti monitoringra vonatkozó előírás, ajánlás vagy utalás található.

A szigetközi monitoring fejlesztésére vonatkozó ajánlások közül kiemelkedik a 2000/60/EK irányelv, az ún. víz keretirányelv.

A többi EU szabály közül kiemeljük a 92/43/EGK irányelvet, mely a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével kapcsolatos feladatokat írja elő. Az irányelv szerinti Natura 2000 hálózat fejlesztése a későbbiekben számos új feladatot jelent majd a szigetközi monitoring számára.

Az erdők monitoringjára vonatkozik a 2152/2003/EK rendelet, a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyelésére (Forest Focus, 2003.11.17.). Az ennek alapján készült útmutató: UN-ECE ICP Forest Manual on Estimation of Growth and Yield, 2004. Megállapítható, hogy a szigetközi erdők monitoringja alapjaiban megfelel az EU elvárásainak, a kisebb eltérések megszüntetésére javaslat készült.

Negyedikként a 2003/4/EK irányelvre hívjuk fel a figyelmet, mert a környezeti információhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos feladatoknak a vízpótlás hatásait figyelő magyar-szlovák közös monitoring könnyen eleget tehet. Mindkét fél internetes honlapon tesz közzé anyagokat a monitoring eredményeiről. (A gabcikovo.gov.sk honlap már régebb óta működik, a szigetkozi-monitoring.hu honlap még fejlesztés alatt áll, az idei évben kezdődött az anyagok világhálóra vitele.) Célszerű lenne, ha a monitoringra vonatkozó megállapodásba tételesen is bekerülne egy nyilvánosságra vonatkozó pont.

2.1 A víz keretirányelv

A víz keretirányelv szerint (a továbbiakban VKI) monitoring programokat kell kidolgozni minden egyes vízgyűjtőkerület vízzel kapcsolatos állapotának, folyamatainak átfogó áttekintésére. A természetes víztestek esetén az ökológiai állapotot, az erősen módosított víztestek esetén az ökológiai potenciált rendszeresen nyomon kell követni, előre meghatározott monitoring típus alkalmazásával.

A VKI három, eltérő céllal kialakított monitoringot ír elő: felügyeleti, működési és vizsgálati monitorozást. A "felügyeleti" (surveillance) monitoring célja hatáselemzések kiegészítése, további mérőhálózatok tervezése, valamint a természetes állapotban bekövetkező, illetve az emberi tevékenység hatására jelentkező hosszú távú változások kimutatása. A "működési" (operational) monitorozás két "felügyeleti" monitoring időszak között működik a kritikus állapotú, tehát kockázatos víztestek állapotváltozásának nyomon követése az intézkedések hatásának értékelése érdekében. Végül a "vizsgálati" (investigative) monitoring program célja az ok-okozati kapcsolatok feltárása azokon a területeken, ahol ezek nem ismertek, vagy bizonytalanok. Ez a típusú monitoring hajtandó végre havária jellegű szennyezések esetén is.

A magyar felszíni víztér-tipológia szerint (221/2004 (VII.21.) kormányrendelet) a Szigetközben erősen módosított víztestek vannak, melyek a felszín alatti vízkészlet utánpótlódásában alapvető szerepet játszanak. A terület - mint ivóvízbázis - védettséget élvez (219/2004.(VII.21.) kormányrendelet). Ugyanez fennáll a térség természeti értékei vonatkozásában, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet (1/1987.(III.19.) OKTH rendelkezés) 1987 óta biztosítja az értékek jogi védelmét. A "tájvédelmi körzet" minősítés az EU szabályrendszerében is védelmet és a monitoringra vonatkozó külön előírásokat jelent. A VKI szerint ezért egyrészt megfelelően kialakított felügyeleti monitoringot kell működtetni, a Duna elterelése miatt bekövetkező hosszú távú változások nyomon követésére. Másrészt - tekintve a hidromorfológiai és vízforgalmi változások következtében kialakult és várható ökológiai állapot-változásokat - szükséges a víztestek ökológiai potenciálját működési monitoring vizsgálati célkitűzéseként is megjeleníteni.

Az EU környezeti monitoringra vonatkozó szabályozásában - így a VKI-ban is - alapvető és konkrétan megfogalmazott célként jelenik meg, hogy a monitoringnak teljesítenie kell a változások (legyenek azok akár természetes, akár műszaki jellegűek) nyomon követésének feltételét. Ennek a célnak megfelelve kell a monitoring paramétereit meghatározni: a vizsgálati helyek térbeli eloszlását, a vizsgálatok időütemezését és a rendszer időről időre történő felülvizsgálatát. A szigetközi kérdéskör szempontjából ez nagy szerencseként értékelhető. Mindaddig, amíg a hágai eljárás nem zárul le, és nem születnek meg az ítéletben előírt nemzetközi megállapodások, a monitoringgal foglalkozók súlyos felelőssége, hogy folyamatosan gyűjtsék mindazon környezeti adatokat, amelyek a Duna vízmegosztása szempontjából és a jogsértések miatti kártérítések mértékének megállapításnál nagy jelentőségűek lesznek. Tehát a hágai eljárás környezeti vonatkozású feladatai és a víz keretirányelv teljesítése azonos feladatot jelentenek.

(Az adatgyűjtés hiányosságának helyrehozhatatlan következményei a bős-nagymarosi ügy kapcsán már megmutatkoztak. Példaként felhozható a Felső-Duna görgetett hordalékméréseinek hetvenes-nyolcvanas évekbeli húsz éves szünete, amely miatt nincs megbízható - és nemzetközi szakmai testületekkel is elfogadtatható - ismeret az építkezés előtti időszak medermorfológiai változásairól. Emiatt nem volt lehetőség a hágai eljárásban sem bizonyító erővel bemutatni az egyik legnagyobb környezeti kárt, amelyet a folyam elterelése okozott.)

2.2 A "Szigetköz" Natura 2000 terület

A 275/2004. számú kormányrendelettel megkezdődött Magyarország csatlakozása az EU Natura 2000 hálózatához. A rendelet kihirdeti, illetőleg kijelöli a hálózatba tartozó, közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusokat.

A rendelet a Szigetközben két jogcímen határozott meg védendő részeket. A rendelet az 5. mellékletben különleges madárvédelmi területté (SPA terület, kódja: HUFH30004), a 7. mellékletben kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területté (pSCI terület, kódja: HUFH30004) nyilvánított egyes területrészeket. A kétféle jogcímen védetté nyilvánított részek földrajzilag azonosak. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet teljes egésze benne foglaltatik a Natura 2000 keretében meghatározott területben.

A "Szigetköz" Natura 2000 terület főként a Duna és a Mosoni-Duna menti ártéri ligeterdők területét foglalja magába. Ezért túlterjed a Szigetköz szokásos földrajzi lehatárolásán, mert a Mosoni-Duna jobb partján is vannak részei. Célszerű a szigetközi monitoring tevékenységet erre a területre kiterjeszteni. A területet az ábra mutatja (a rajz a Fertő-Hanság Nemzeti Park térképe alapján készült). A kijelölés alapját képező élőhelytípusok és fajok felsorolása a Melléklet táblázatában található.

A Natura 2000 területek kijelölése - részben az új nemzetközi kötelezettségek miatt - nyilván megnöveli majd a monitoring feladatait. Ugyanis nemcsak egyes madarak és más élőlények megfigyelése, hanem az élőhelyek változásának nyomon követése is feladat. A közeljövőben alakuló feladatkör meghatározásának fontos szempontja, hogy A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43EGK irányelv 18. cikke szerint:

(1) A tagállamok és a Bizottság a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekre és a 11. cikkben említett kötelezettségekre figyelemmel elősegítik a szükséges kutatásokat és tudományos munkát. Információt cserélnek a tagállamok és a Közösség szintjén végzett kutatások megfelelő összehangolása céljából.
(2) Különös figyelmet fordítanak a 4. és a 10. cikk végrehajtásához szükséges tudományos munkára, valamint támogatják a tagállamok közötti, határokon átnyúló kutatási együttműködéseket.

3. A jelenleg működő környezeti monitoring értékelése az EU előírásai alapján

A 2005 márciusában készült országjelentés rendszerezése a Szigetköz vonatkozásában 7 felszíni és 2 felszín alatti víztestet különített el. A szigetközi monitoring feladata a VKI szerint az alább felsorolt víztestek változásainak nyomon követése.

Vízfolyások esetében az előzetesen erősen módosított víztestek kijelölése a hidromorfológiai szempontból jelentősen befolyásolt vízfolyás szakaszok alapján történt. Az idesorolt víztesteknél igazolható a vízi élővilág jelentős megváltozása, és az emberi beavatkozás nem váltható ki más, környezeti szempontból kedvezőbb, ésszerű költségekkel megvalósítható megoldással.

További feladat a besorolás ökológiai állapot szerinti validációja, valamint a tényleges ok-okozati (melyik emberi beavatkozáshoz kapcsolható az élőlény együttesek állapotában tapasztalt) degradáció. Ez részben a PHARE támogatással megvalósuló biológiai állapotfelmérési programban teljesül, aminek folytatása és a hidromorfológiai hatások értékelésével való kiegészítése szükséges. Feladat még erősen módosított víztestek esetében a részletes műszaki és közgazdasági elemzés végrehajtása. A maximális ökológiai potenciál feltételeinek becslésére - a vízfolyások erősen módosított és mesterséges szakaszaira - a későbbiekben kerül sor.

Az országjelentés és mellékletei részletesen kitérnek a tipologizálással együtt járó monitoring-feladatokra. Általánosságban megállapítható, hogy a jelenlegi szigetközi terepi munka strukturálisan lényegében megfelel az új koncepciónak. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a jelenlegi monitoring koncepciója EU szakértők közreműködésével és egyetértésével született. A Duna elterelése után, 1993-ban az EU Bizottsága három oldalú szakmai munkacsoportot állított fel, mely két összefoglaló jelentésben (és számos háttértanulmányban) tett javaslatokat egyrészt a magyar és a szlovák monitoringok fejlesztésére, másrészt a Duna vizének ideiglenes megosztására. A monitoringgal foglalkozó jelentés a munkacsoport konszenzusával (az EU, a magyar és a szlovák szakértők egyetértésével) készült. Összegző megállapításait a melléklet tartalmazza. 1994-95-ben jött létre az új koncepciónak megfelelő mérési kör. Az EU javaslatokat a szlovák szakértők is alkalmazták a csallóközi monitoring fejlesztéséhez. Az így kialakított hasonló rendszerek tették lehetővé, hogy 1995-ben viszonylag gyorsan megszülethetett - a Szigetköz vízpótlását nyomon követő - magyar-szlovák közös monitoringot előíró kormányközi megállapodás.

A szigetközi monitoring strukturálisan kedvező kiépítettsége mellett természetesen számos kedvezőtlen tényező is hat az EU elvárások teljesíthetőségére. Az egyik gond a mérések földrajzi jellegű mozaikossága. Elsősorban a források szűkössége miatt, a hidromorfológiai és biológiai jellegű mérőhelyek száma kevés, bár - az állapotértékelés lehetővé tételéhez - a kutatók törekszenek minden jellemző természeti folyamat nyomon követésére. Bizonyos - nem túl jelentős - időbeli mozaikosság is tapasztalható, egyes idősorokban féléves, éves szünetek is vannak. Az EU elvárások teljesíthetőségéhez mindenekelőtt e mozaikosság mértékének csökkentésére lenne szükség. El kellene érni, hogy a Szigetköz kiterjedt vízrendszerében ne csak néhány ág néhány szakaszához kötődően lehessen vizsgálatokat végezni. A "változások nyomon követésének" feltétele sérülhet a jelenlegi, a terület bonyolultságához képest kevés mérőhely-szám miatt.

A valós anyagi lehetőségek tekintetbe vétele mellett is lehetőség lenne legalább két közeli cél megvalósítására. Egyrészt a jelenleg mért idősorok folyamatosságát meg kellene tartani. Másrészt a VKI szerint a vízminőség vizsgálatokba belépő új biológiai és kémiai komponensek mérését azonnal meg kellene kezdeni.

4. A Javaslat készítésének szempontjai

4.1 A környezeti monitoring tervezésére vonatkozó általános megfontolások

A környezeti monitoring fő feladatai a terepi és laboratóriumi mérések, az adatok dokumentálása, az időnkénti értékelés és szintézis.

A feladatok közül a méréseknek van a legnagyobb erőforrás igénye, mind a költség, mind az időráfordítás vonatkozásában. (A műszerezettség fejlődése a mért adatok mennyiségének és minőségének soha nem gondolt színvonal-emelkedését hozta magával. Ugyanakkor a mérések erőforrás igénye a várt csökkenés helyett általában inkább nőtt.) Emiatt a környezeti monitoring tervezésének legkritikusabb része a mérőpontok számának és a mérési gyakoriságnak a meghatározása.

A gyakoriság vonatkozásában a méréseket két csoportban célszerű vizsgálni:

- monitoring mérés: rendszeres mérés, előre elhatározott időpontokban, vagy előre meghatározott körülmények között (például meghatározott vízjárásnál, évszakban). Az időpontok megválasztásánál nyilvánvaló szempont, hogy a vizsgált jelenség változása teljes körűen dokumentált legyen;
- kvázi-monitoring mérés: expedíciós mérés, melynek időpontját a vizsgált folyamattól gyakorlatilag független szempontok határozzák meg (például a pénzügyi lehetőségek), azaz legfőbb jellemzője, hogy esetleg akkor sem lehet végrehajtani, ha tudható, hogy a vizsgált jelenség éppen nagy változáson megy át. A kvázi-monitoring mérések tervezése nagyobb felelősséggel terheli a résztvevőket.

A fenti megfontolások természetesen nem azt jelentik, hogy minden mérést "rendszeresen" kell végezni, vannak természeti jelenségek, amelyek csak expedíció keretében vizsgálhatók. Nem jelenti továbbá azt sem, hogy a monitoring mérés előre meghatározott időpontjain ne lehetne - új ismeretekhez alkalmazkodva - változtatni.

A szigetközi monitoring méréskörében a vízszintmérések és a vízminőség kémiai komponenseit kivéve minden mérés kvázi-monitoring jellegű. A VKI bevezetésének köszönhetően egyes hidrobiológiai elemek most átkerülnek a "rendszeres" kategóriába, a többi mérés megtartja expedíciós jellegét.

A kvázi-monitoring mérések köre 1993-1994-ben alakult, EU szakértők is tettek ajánlásokat az expedíciók mennyiségére, sőt, bizonyos minimumfeltételeket is meghatároztak. Kisebb-nagyobb nehézségeket leszámítva, ez a mérési program működött a 2003-ban és 2004-ben alkalmazott költségvetési megszorításig. E két évben azonban csökkent a mérőpontok száma, és a mérések is ritkultak. Az MTA munkacsoport vezetője felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos pontig a mérések csak szünetelnek, utána azonban már megszűnnek, az adatsor megszakad.

A VKI kimondja azt a kötelezést, hogy a méréseknek ki kell mutatnia a víztest (és a tőle függő élővilág) változását. Csak így tehető megalapozott javaslat kárenyhítésre vagy rehabilitációra. Ha túl ritkák az expedíciós felvételek, akkor veszélybe kerülhet a rendszeres észlelés értelmezése is, mert a változás kimutatásához sok esetben (például bonyolult hidrológiai-hidrogeológiai folyamatok feltárásához) a VKI szerint kötelezően végrehajtott "rendszeres" mérések mellett szükség van "expedíciós" mérésekből származó adatokra.

4.2 A javaslat szerkezete

1) A Javaslat a szakterületeket monitoring - kvázi-monitoring bontásban tárgyalja. Ezt a monitoring szervezeti felépítése és pénzügyi megfontolások is indokolják. A kvázi-monitoring résztvevői az MTA munkacsoport keretében tevékenykednek, a feladatokat éves munkaszerződések rögzítik. A rendszeres méréseket a Minisztérium területi szervei végzik, jelentős részben "hivatali kötelességként", azaz a munka alaptevékenység, melynek költségei az intézmény általános kiadásaiba épülnek. Az anyag a rendszeres mérések között tárgyalja az új, a VKI előírásainak megfelelő hidrobiológiai méréseket, amelyek most kerülnek majd a rendszeres körbe.

2) A Javaslat az illető szakterület néhány mondatos összefoglalását tartalmazza (ki, mit és mikor mér), külön feltüntetve a magyar-szlovák adatcsere körébe tartozó méréseket. A méréskör változtatásait a Javaslat két csoportba osztotta.

A) A kis mértékű, technikai jellegű, pénzügyi kihatással nem járó változtatások beépültek a mérőhelyek táblázatába, külön szöveges bemutatás és indoklás nélkül.
B) Az Értékelő elemzés táblázatához képest nagyobb mérvű változások esetén a Javaslat szöveges leírást is tartalmaz.

3) A pénzügyi vonatkozásokat a Javaslat szakterületenként külön is tárgyalja, a fejezetek végén összefoglalva a költséget csökkentő és növelő elemeket. A költségelem minden esetben csak lelkiismeretes becslés, melyet a rendelkezésünkre álló információk alapján közlünk.

4) Az utolsó fejezet a magyar-szlovák közös monitoring Szabályzatának módosítására vonatkozó javaslat. Ennek része a jelenleg működő rendszer adatcserébe vont mérőhelyeinek és mérési gyakoriságainak táblázata, mert a monitoring tíz éve alatt a Szabályzatban rögzített mérési kör többször is módosult.

Az adatcserére vonatkozó, megfontolásra ajánlott javaslatunk (csak javaslat) az adatcsere úgymond megszüntetése, párhuzamosan azzal, hogy az EU nyilvánosságra vonatkozó irányelve a szigetközi és a csallóközi monitoringra is teljesül, azaz a mért adatokat alanyi jogon megismerheti minden EU polgár.

5. A monitoring tevékenységek áttekintése

Az alábbi összeállításban tematikusan (szakmai csoportosításban), nem pedig a hivatalos monitoringrendszerek struktúrája szerint tekintjük át a Felső-dunai jelenlegi monitoring tevékenységeket. Javaslataink lehetőség szerint az EU Víz Keretirányelvének elvárásait és monitoringozással kapcsolatos EU direktívák szempontjait veszik figyelembe.

5.1 Rendszeres (monitoring) mérések

Felszíni vizek mennyiségi adatai (hidrológiai monitoring)

A Felső-dunai megfigyelő rendszereknek a felszíni vizek mennyiségi adataira vonatkozó részének működését áttekintve megállapítottuk, hogy az állomáshálózat képes szolgáltatni mind a vízpótló rendszerek, illetve a dunakiliti fenéklépcső üzemeltetéséhez, mind a Szigetköz monitorozásához, illetve határvízi adatcseréhez szükséges adatokat, adatsorokat.

A megfigyelőhálózat állomásainak és mérési programjának áttekintése alapján a következő javaslatokat tesszük:

- a Felső-dunai megfigyelőrendszer felszíni vizek mennyiségi adatait gyűjtő állomáshálózata megfelelő kiépítettségű, lényeges bővítést, fejlesztést nem igényel;
- az észlelt, mért adatok, adatfajták köre megfelelő, alkalmas a vízjárás mennyiségi jellemzőinek meghatározására, azonban növelni kell a vízhozammérő állomások számát, különös tekintettel a kulcsfontosságú belépő és kilépő szelvényekre, továbbá fokozni kell a számított vízhozam adatsorok megbízhatóságát;
- az ágrendszer feltöltődése során fontos szerepet játszó hordalékmozgást rendszeres mérésekkel kell számszerűsíteni;
- szigorúbb hibahatárokat kell alkalmazni a határvízi adategyeztetések során;
- szükséges a hosszú adatsorokkal rendelkező mércék (pl. a remetei mérce) adatsorainak ellenőrzése, a műszaki történésekre (átépítés) is tekintettel;

Talajvízszint észlelés

A Szigetköz talajvízjárásának megfigyelése, a talajvízszint-változások elemzése céljából az alábbi hálózatokban telepítettek észlelőkutakat:

- szigetközi törzshálózati észlelő kutak,
- szigetközi üzemi észlelő kutak,
- MÁFI-kutak,
- üzemelő és távlati sérülékeny vízbázisok észlelő kútjai,
- ún. monitoring kutak, melyeket a bős-nagymarosi rendszerhez építettek ki.

A vízszintészlelő kutak üzemeltetését az ÉDUVIZIG végzi, a MÁFI-kutak kivételével.

Az Értékelő elemzés írásakor folyamatban volt az ÉDUVIZIG irányításával a szigetközi talajvízszint észlelési hálózat optimalizálásának előkészítése, részletes szempontrendszer szerint. A vízszint észlelés mellett, az előkészítő anyag tartalmazza az ÉDUVIZIG üzemeltetésében lévő vízbázis és távlati vízbázis állomásokat is.

Az optimalizálás - a VKI koncepciójának megfelelően - az észlelő hálózatok által szolgáltatott adatokkal szemben támasztott követelményekből indul ki. A legfontosabb igények, amelyeknek az optimalizálás után a hálózatnak meg kell felelni:

- a hálózat olyan sűrűségű kell legyen, hogy a regionális szempontból fontos áramlási irányok és gradiensek megállapíthatóak legyenek;
- a vízföldtani viszonyok ismeretében becsülhető legyen az egyes vízfajták közötti átadódás mértéke: a felszíni vizek és a talajvíz között, illetve a talajvíz és a mélységi vizek között.

Az Értékelő elemzésben tett általános javaslataink alapján az optimalizálási javaslathoz képest az alábbi módosításokat javasoljuk:

1. Az egymáshoz túl közeli kútpárok közül az egyik, a rövidebb adatsorral rendelkező, elhagyását. (Az optimalizálási javaslat szerint a kútsűrűséget meghatározó kritérium: a talajvízdomborzat extrapolációja 0 várható érték és 10 cm szórás mellett valósuljon meg. Azaz - a Szigetköz átlagos lejtését figyelembe véve - az egymástól 400 méternél közelebb fekvő kutak idősora nem jelent új, független adatot.) Az elhagyásra javasolt kutak száma: 5 db felszínközeli törzsállomás és 6 db monitoring állomás. A kútpárok közül a hosszabb ideje észlelők megtartását javasoljuk.
2. Maradjanak a hálózatban a hullámtéri kutak és a mentett oldal közvetlenül a töltés mellett lévő kútjai, különösen, ha regisztráló műszerrel is rendelkeznek. Az optimalizálási javaslatban 18 db ilyen kút megszüntetése szerepel, közülük 11 db rendelkezik regisztráló műszerrel. Javasoljuk, hogy a hiányzó 7 helyre is szereljenek műszert. Kiegészítő javaslatunk nélkül a talajvízszint változása szempontjából legérzékenyebb területen (a cikolai és a bodaki ágrendszerben) a jelenleg működő kutak száma a felére csökkenne.
3. A magyar-szlovák közös monitoring Szabályzatában meghatározott adatcserére kijelölt kutak maradjanak a hálózatban.
4. A Szigetközben mintegy kétszáz vízszintészlelő kút működik, ennek csak alig harmada tartozik a törzshálózatba.. A Duna hullámterében egyetlen törzshálózati állomás sincs. Javasoljuk a jelenlegi ún. monitoring kutak közül legalább a hullámtéri kutak és a magyar-szlovák adatcsere kútjainak átsorolását a törzshálózatba.
5. Az áttekinthetőséget növelné, ha az állomás-csoportok a szokásos, "törzshálózati" és "üzemi" elnevezés szerint lennének megkülönböztetve.

Felszíni vízminőségi monitoring

A Felső-Dunán a felszíni vizek rendszeres vízminőségi megfigyelése különböző monitoring rendszerekben történik:

- országos, regionális és lokális vízminőségi törzshálózati mérések a felszíni vizek minőségének jellemzésére;
- a Magyar-Szlovák Határvíz Bizottság határozata szerinti közös vízminőség-vizsgálatok a Dunán és mellékvízfolyásain;
- az 1995. április 19-én kelt magyar-szlovák megállapodás szerinti közös vízminőség-vizsgálatok;
- a szigetközi vízpótló rendszer vízminőségi monitoringja.

Több mintavételi hely mérési eredményei többféle rendszerbe is beépülnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a működési költségből finanszírozott törzshálózati mérések eredményei külön pénzkiadás nélkül hasznosulnak a határvízi és az 1995. évi magyar-szlovák megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítésénél.

Javaslat

A teljes Felső-dunai, szigetközi térség víztesteinek VKI szerinti operatív monitoring javaslata az országos monitoring-hálózat tervezésének részeként elkészült a víztestek kockázatossági értékelése alapján víztest szintig. A víztesteken belül a konkrét mintavételi helyek kijelölése 2005 IV. negyedévében történik meg.

Felszín alatti vízminőségi monitoring

A felszín alatti vízminőség észlelésre és a vízszintmérésre létesített hálózatok értelemszerűen átfedik egymást. A működő hálózatok:

- üzemelő és távlati sérülékeny vízbázisok észlelő kútjai,
- szigetközi üzemi észlelő kutak,
- szigetközi különböző célú (ipari, mezőgazdasági) észlelőkutak,
- szigetközi vízminőségi monitoring (mellékágak mellett telepített vízszint és vízminőség-megfigyelő kutak).

A felszín alatti vízminőségre vonatkozó vizsgálatoknál figyelembe kell venni az erre kötelezett termelő kutak mérési adatait is. A nem kötelezett kutaknál időszakosan 5-6 évenként expedíciószerű mintavételezés javasolt, beleértve a trícium vizsgálatokat is, egyeztetve a MÁFI földtani monitoringja keretében folyó munkával.

Javaslat a további működtetésre

A felszín alatti vízminőségi monitoring Víz Keretirányelv szerinti követelményeit figyelembe véve a Szigetközben a vízminőségi megfigyeléseket elsősorban a felső 50 m-es rétegben kell végezni, és biztosítani kell a nagy vízutánpótlású területek monitorozását. A vízminőségi komponensek tekintetében a széles komponenskörű felmérést követően is rendszeresen kell vizsgálni az indikátor komponenseket és a releváns szennyezőanyagokat. A fenti követelményeket a jelenlegi felszín alatti vízminőségi monitoring rendszer alapvetően teljesíti.

A szigetközi mellékágak mellé telepített vízszint és vízminőség-megfigyelő kútcsoportok vizsgált kútjainak száma mintegy 30 százalékkal csökkenthető a 2004. évi monitoring programhoz képest.

5.2 Kvázimonitoring mérések

Földtani monitoring

A méréseket a Magyar Állami Földtani Intézet kutatói végzik.

A Duna magyarországi felső szakaszán végzett beavatkozások megváltoztatták és megváltoztatják a felszíni vizek áramlási sebességét, vízminőségét, a medrek állapotát. Azokon a helyeken, ahol e vizek jelentik a felszín alatti vizek utánpótlódását, a változásokat a ható mederszakaszokhoz lehető legközelebb telepített kutakkal, szondákkal lehet nyomon követni. A Magyar Állami Földtani Intézet 1995 óta rendszeres földtani monitoringot végez a Duna és a mellékágak Rajka-Nagybajcs közötti szakaszán. A kutatások célja a beavatkozással érintett folyamszakasz mentén a felszíni víz - felszínalatti víz kapcsolatának dokumentálása és viszonyuk meghatározása a földtani képződményekkel. Aktuálgeológiai vizsgálattal nyomon követik az egyes mederrészek vízpótló, megcsapoló képességének változását.

Medermorfológiai, üledék- és hordalékmonitoring

A méréseket a Vituki Kht. kutatói végzik.

A Duna főmedrének Dunacsúnynál 1992 októberében történt elzárása és a vízhozam döntő részének átterelése a bősi vízierőmű üzemvíz csatornájába minden korábbi folyószabályozási beavatkozás hatásánál nagyobb mértékben alakította át a Rajka-Nagybajcs közötti Duna-szakasz és a szigetközi ágrendszerek medrét. A meder-, mederanyag- és üledékmonitoring az 1992 októberi elterelést közvetlenül megelőzően, az alapállapot rögzítésével megkezdődött.

Javaslat a monitoring folytatására:

Minimális program:

- éves gyakoriságú mederfelmérések a Szap-Dunaremete és a Dunakiliti-Rajka szakaszon az eddigi sűrűséggel,
- egyidejű mederanyag mintavételek a szakasz nyilvántartási (VO) szelvényeinek öt-hét pontjából a Duna-atlaszban levő helyeken,
- az ásványi és a bagoméri ágrendszer évenkénti mederfelmérése, mederanyag mintavétel minden harmadik felmérési szelvényből,
- a Bagoméri-ágban lerakódott iszapréteg vastagságának és területi kiterjedésének mérése, az ágban levő finomanyag (iszap) mennyiségének/változásának meghatározása,
- folyamkilométerenként felszín közeli, öt fkm-enként függély menti lebegtetett hordalék mintavételek, a minták laboratóriumi elemzése.

Optimális program (a minimális programon túl)

- a mérések és mintavételek időbeli sűrítése és illesztése a vízjáráshoz: nagyobb árhullámok levonulása alatt lebegtetett hordalék mintavételek, röviddel levonulásuk után pedig mederfelmérés és mederanyag mintavételek,
- a meder-, mederanyag- és üledékmonitoring kiterjesztése Vénekig (1793 fkm),
- a középvízi meder partvonala mozgásának - légifényképezésen és terepi geodéziai méréseken alapuló - meghatározása,
- vízhozam-méréssel összekapcsolt vízszintrögzítések alapján a középvízi- és az árvízi meder vízszállító képességének számítása.

Felszín alatti vizek utánpótlódása

A méréseket a VITUKI Kht. munkatársai végzik.

1994-ben KHVM-OMFB projekt keretében 11 kútcsoport létesült - közvetlenül vízpótló ágak mellett - a vízpótlás utánpótlásban történő szerepének vizsgálatára. Műszaki okokból és a felszínformákban bekövetkezett változások miatt 2006-tól 4 kútcsoportban folyik észlelés. A költségkeret így lehetővé teszi, hogy a víz-keretirányelvvel összhangban, a redoxifolyamatok megítélése szempontjából fontos komponenseken (ammónium, nitrit, nitrát, vas és mangán) kívül, szakmailag indokolt, szélesebb komponenskör mérésére is sor kerüljön. A mintavételkor a vízszintek rögzítése is megtörténik.

A Szigetköz felszínborítási viszonyainak monitoringja

A Szigetköz területén 1984 óta 20 alkalommal készültek légifelvétel-sorozatok. A felvételezések 1992 óta évente legalább egy alkalommal, azonos paraméterekkel történnek. A légifelvételek a Szigetköz teljes területét lefedik. A felvételsorozatok jó alapot nyújtanak a térségben bekövetkező környezeti változások feltárásához, összehasonlító vizsgálatok elvégzéséhez. A légifelvételek alapján készült tematikus térképsorozatok valósághűen ábrázolják a Szigetköz nyári felszínborítás viszonyait. A térképek reális képet mutatnak mind a hullámtér, mind a mentett oldal növényzeti és vízviszonyairól.

Javaslatok:

- Célszerű lenne, hogy a Duna szigetközi hullámteréről évenként a lombmentes időszakban is történjen felvételezés.
- Szükség lenne a területre vonatkozó űrfelvételek felhasználására a távérzékelési programban.

Szigetközi talajnedvesség monitoring

A méréseket a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi karának kutatói végzik.

A talajnedvesség-mérés 20 mérőhelyen történik, melyből 11 tartozik a magyar-szlovák adatcserébe. A mérések talajvízszint-észlelő kutak mellé telepített nedvességmérő kutakban folynak, általában két hetente, márciustól novemberig. Az észlelési helyeket a táblázat tünteti fel, és az ábra szemlélteti.

Erdészeti monitoring

A méréseket az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet kutatói végzik

Fatermési monitoring : Kora tavasszal 50x50 m-es kísérleti parcellákon sorszámmal azonosított fák növekedését mérik (átmérő, magasság).

Faegészségügyi monitoring: A minta egyedeit minősítik az egészségestől az elpusztultig évente kétszer.

Felújulási kísérlet: A kísérlet keretében véghasználati, tehát faállomány nélküli területeken, emberi beavatkozás nélkül vizsgáljuk a spontán módon létrejövő faállományok összetételét.

Folytonos kerületmérések: A kerületnövekedést dendrométer szalagokkal a vegetációs időben, hetente mérik.

Botanikai monitoring

A méréseket az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszékének kutatói végzik.

Cönológiai felvétel: A 25 x 25 méteres mintaterületen belül az összes hajtásos növényfaj cönológiai borításának regisztrálása, a vizsgálat évente egyszer, júliusban történik.

Nádas vizsgálatok: A nád (Phragmites australis) hajtássűrűségének és tőmagasságának mérése, évente kétszer, júliusban és decemberben.

Levélfelület mérés: A lehullott levelek méretének meghatározása. A vizsgálathoz a kocsányos tölgy (Quercus robur), az enyves éger (Alnus glutinosa) és a fehér fűz (Salix alba) leveleit minden év decemberében gyűjtik össze.

A Szigetköz gyomvegetációjának monitoringja: A felvételezést 40 helyen, június-augusztusban hajtják végre, gabona- és kukoricavetésekben, mindkét kultúrában intenzív és extenzív művelésű táblákon is.

Hidrobiológiai monitoring

A vizsgálatokat az MTA (ÖBKI) Magyar Dunakutató Állomás kutatói végzik. Teljes körű vizsgálataikat évente kétszer hajtanak végre (kivételes esetben harmadik mérésre is sor kerül.). A vizsgálatokba vont paraméter csoportok:

- háttér vízkémia,
- fitoplankton, állomány-összetétel, trofitás viszonyok,
- zooplankton,
- makrofiton állomány-struktúrák változásai,
- reprezentatív litorális makroinvertebrata vizsgálatok,
- halbiológia, halászatökológia.

Vizsgálati helyek: 6 pont a Dunán, 4 pont a hullámtérben és 5 pont a mentett oldalon.

Alga- és moha monitoring

A méréseket a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának kutatói végzik. A megváltozott feladatokra tekintettel a munka megnevezése a továbbiakban: "Hidrobotanikai monitoring a Szigetközben".

Fitobentosz (perifitikus diatóma) vizsgálatok 1992 óta folynak a cikolai és az ásványi ágrendszerben. Algagyepek vizsgálata a két ágrendszerben 1996-tól folyik. A mozaikos megjelenésű gyepek a bentonikus eutrofizáció mértékének mutatói.

Mohák vizsgálata 1994 óta folyik, évente egy alkalommal - reprezentatív gyűjtés alapján - a fajok gyakoriságát határozzák meg.

A mintavételi helyeket a táblázat mutatja, és az ábra szemlélteti.

Zoológiai monitoring

A vizsgálatokat a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának kutatói végzik.

Az 1993 őszétől folyó vizsgálatok - állandó mintavételi helyeken - a vízi, a vízben fejlődő és a szárazföldi fauna meghatározott csoportjain, elsősorban a jelenlét/hiány (prezencia/abszencia) adatait vették figyelembe.

2006-tól - tekintettel a víz keretirányelv alkalmazására - új értékelési eljárások bevezetésével és újabb mintavételi helyek kijelölésével, két feladatcsoportban folynak a vizsgálatok. A víz keretirányelvben megjelölt feladatokra 13 helyen, a terresztris fauna meghatározására (rákfauna, puhatestűek, lepkék, emlősök, tegzesek, szitakötők, kérészek) 40 helyen kerül sor. Ezekből az adatokból történik a magyar-szlovák adatcserébe kerülő információk összeállítása.