Jegyzőkönyv |
a monitoringgal megbízottak 2007. április 25-én, Győrben megtartott tárgyalásáról |
Jelenlevők: jelenléti ív szerint
Helyszín: ÉDUKÖVIZIG hivatalos helyisége
Dátum: 2007. április 25.
A tárgyalást a magyar fél részéről a monitoringgal megbízott képviselő, Janák Emil, az ÉDUKÖVIZIG igazgatója; szlovák oldalról monitoringgal megbízott képviselő, Dominik Kocinger, a Szlovák Köztársaság Bős-Nagymaros vízierőmű rendszer kiépítésének és üzemelésének kormánymeghatalmazottja vezette.
Programpontok:
| |
1. A magyar fél javaslatának megtárgyalása a monitoringgal megbízott képviselők tevékenységéről szóló Alapszabály változtatására az 1995. évi kormányközi megállapodás értelmében.
| |
2. A magyar fél változtatásokra vonatkozó javaslatának részletes megtárgyalása, a monitorozás helyeit illetően, a figyelt mutatók körére és a mérési gyakoriságra, amelyek az alapszabály mellékletében vannak feltüntetve.
| |
3. Egyéb.
|
Az 1. ponthoz
| |
A tárgyaláson a monitoringgal megbízottak a következőkben állapodtak meg:
| |
a) Az alapszabály preambuluma a következő mondattal egészül ki:
| |
A környezeti monitoring rendszer üzemeltetésében alkalmazva lesznek az EU irányelvei, beleértve a Európai Parlament és a Tanács, 2000. október 23.-án elfogadott 2000/60/EK irányelvét a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (Vízkeretirányelv), és az Aarhusi egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról.
| |
b) Az 1. cikk 1. pontja a következő mondattal egészül ki:
| |
Az üzemeltetett környezeti monitoring összhangban van a Vízkeretirányelv szerinti operatív monitoringgal.
| |
c) A 2. cikk 4. pontjának az első mondata a következőképpen változik:
| |
Az adatok cseréjére monitoringgal megbízott képviselők útján valósul meg, írásos és digitális formában.
| |
d) A 3. cikk 1. pontja a következőképpen változik:
| |
A kicserélt adatok közös értékelése egy naptári évre vonatkozik. A felszíni vízhozam és vízszintek esetében az értékelés hidrológiai évre vonatkozik. A közös éves jelentés hat hónappal a naptári év vége után kerül elkészítésre.
| |
e) A 3. cikk 2. pontjának második mondata a következőképpen változik:
| |
A nemzeti éves jelentéseket a felek a naptári év vége után négy hónappal kicserélik és a monitoringgal megbízott képviselők tanácskozást hívnak össze az előterjesztett adatok közös kiértékelésére.
| |
f) A 3. cikk kiegészül egy 3. ponttal:
| |
A nemzeti éves jelentések jóváhagyása és cseréje után a weboldalakon ezeket nyilvánosságra hozzák. A szlovák weboldal címe www.gabcikovo.gov.sk, a magyar weboldal címe www.kvvm.hu.
| |
g) A 4. cikk 4. pontjának második mondata a következőképpen változik:
| |
A tárgyalások jegyzőkönyve szlovák és magyar nyelven kerül elkészítésre.
|
A 2. ponthoz
| |
A monitoringgal megbízott képviselők a tárgyaláson a következő változtatásokban állapodtak meg a monitorozási helyek, a figyelt mutatók körét és a mérési frekvenciák vonatkozóan.
| |
a) Felszíni víz hidrológia
| |
A felszíni vizek vízhozamainak és vízszintjeinek monitorozási helyszínek, mért paraméterek, valamint a mérések gyakoriságára vonatkozó semmilyen változtatást nem javasolnak.
| |
b) Felszíni víz morfológia
| |
A monitoring képviselői megegyeztek abban, hogy a meder morfológiájának elbírálása fontos, és az új értékelési rendszerhez szükséges. A módszer kidolgozása 2007. év után kerül megállapításra, a mérési gyakorisága háromévente lesz. A monitoring képviselői megállapodtak abban, hogy az első mérést legkésőbb 2009-ben elvégzik. A morfológiai változások megfigyelését koordinálni kell a Szlovák-Magyar Határvízi Bizottság kereteiben történő tevékenységekkel.
| |
c) Fiziko-kémiai elemek
| |
A felszíni vizek minősége esetében a monitoring képviselői megállapodtak, hogy a felszíni vizek minőségének figyelése ugyanazokon a helyeken (szelvényekben) történik mint eddig, 12-szer évente, vagyis havonta egyszer. A vizsgált paraméterek listájából a baktériumok és a zooplankton lett kihagyva. Az algák, illetve a makrozoobenton átkerült a hidrobiológiai elemek közé. A monitoring képviselői megállapodtak abban, hogy az 1995 évi megállapodás szerinti monitoring és a határvízi monitoring program összehangolása érdekében a Szlovák-Magyar Határvízi Bizottsághoz fordulnak.
| |
d) Hidrobiológiai elemek
| |
A monitoring képviselői a következőkben állapodtak meg:
- fitoplankton: magyar fél 4-szer, az április-szeptember időszakban, szlovák fél 12-szer, március-október időszakban, a nyári hónapokban sűrűbben - fitobenton: évente 2-szer - bentikus gerinctelenek (makrozoobenton): évente 2-szer - makrofiták: évente 2-szer - halak: 3 évente egyszer A monitorozás a Határvízi Bizottság keretében megállapodott módszertannal összhangban történik meg. | |
e) Üledék minősége
| |
Az üledékek minőségének elemzését a magyar fél részéről 7 monitorozási helyen fogják megvalósítani (2-szer az Öreg-Duna meder, 3-szor ágrendszer, 1-szer jobboldali szivárgó csatorna, 1-szer Mosoni-Duna). Szlovák oldalon az üledékek minőségének elemzését 6 monitorozási helyen fogják megvalósítani (2-szer az Öreg-Duna meder, 4-szer tározó). Az elemzések során az szervetlen mikroszennyezők tartalom kerül bemérésre (Cu, Cr, Zn, Pb, Cd, Ni, Hg, As), tápanyag tartalom (összes foszfor, összes nitrogén) és a szerves mikroszennyezők PAH tartalmát (összege, ill. 10 kiemelt összetevő). A mintavétel gyakorisága évente egyszeri, alacsony vízállásoknál, rendszerint ősszel.
| |
f) Felszín alatti víz mennyisége
| |
A felszín alatti vizek vízszintjeinek megfigyelésében a mérések gyakoriságában semmilyen változtatást nem javasoltak. A magyar oldalon az optimalizálás keretében mérsékelten csökkent a megfigyelt kutak száma 126-ra. Szlovák fél részéről a kutak számában nem várható változás. A kutak pontos jegyzéke a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
| |
g) Felszín alatti víz minősége
| |
A felszín alatti vizek minőségének megfigyelése ugyanazokon a kutakon történik, mint eddig. A megfigyelt mutatók közül a nitrit, a TOC és a szilikátok voltak kihagyva. A kiválasztott helyszíneken a magyaroldalon (a 9379, 9413, 9536, 9456 és 9480 számú megfigyelési kutakon) javasolták a nehézfémek (As, Ni, Zn, Pb, Hg, Cu, Cd, Cr) és szerves mikroszennyezők (peszticidek és tetraklór-etilén) figyelését is évente egyszer. A szlovák oldalon a nehézfémek és kiemelt szerves mikroszennyezőket (tetraklór-etilén kivételével) majdnem az összes kúton mérik.
| |
h) Talajnedvesség
| |
A talajnedvesség mérése változások nélkül fog történni, az eddigi módszertan alapján. A mérés gyakoriságát a következő sémához szükséges igazítani: a téli hónapokban havonta egyszer (január, február, november, december) a vegetációs időszakban megközelítőleg két hetente egyszer (március-október), ez kb. 20-21 mérés.
| |
i) Erdő
| |
A monitoring képviselői megegyeztek abban, hogy az erdők egészségi állapot értékelésének fontos része a légi felvételek alapján készült területi értékelés. Szükség van közös módszertanban és értékelési módszerben való megállapodásra a szlovák fél tapasztalatai alapján. A közös légi felvételezésnek a 2008-as évben kell megvalósulnia.
Tekintettel az egyéb monitorozási mutatókra a következő monitoringgal kapcsolatban, a két fél szakértőinek 2007. év végéig kell megállapodniuk. A szlovák fél tájékoztatta a magyar felet, hogy az alap dendrometrikus jellemzők megfigyelését, az alátámasztó adatokkal (a felszín alatti vízszintek és a talajnedvesség) együtt, továbbra is nélkülözhetetlennek tartja.
| |
j) Egyéb biológiai vizsgálatok
| |
A biológiai monitoring keretében a makrozoobenton monitoringja átkerült a hidrobiológiai elemek közé. Az értékelés a Víz Keretirányelv módszertan alapján történik. A halak monitoringja is átkerült a hidrobiológiai elemek közé, háromévenként egyszeri gyakorisággal. Az értékelés a Víz Keretirányelv módszertan alapján történik. Az eddigi zooplankton (Cladocera, Copepoda), bentikus gerinctelenek - makrozoobenton (Mollusca, Odonata, Ephemeroptera és Trichoptera) kiemelt csoportjai, és a szárazföldi növények és szárazföldi csigák monitoringja továbbra is az eddigi mértékben történik. Ebben a vizsgálati területben további egyeztetés szükséges a helyek, csoportok és megfigyelési módszertanok vonatkozóan.
A jelen jegyzőkönyv mellékletében a táblázatokban feltüntetett változtatásokat a két fél szakértői a 2007 év végéig beillesztik a szabályzat összetett mellékletébe. |
A 3. ponthoz
a) A szlovák fél tájékoztatta a magyar felet, hogy a napi adatcsere keretében szolgáltatott üzemelési adatok az internetes oldalon lesznek elérhetőek. Javasolta a magyar félnek, hogy az internetes oldal megnyitása után a napi adatküldést állítsák le, és az adatokat csak internet kapcsolat meghibásodás, vagy telefonos igény esetén küldjék e-mailen vagy faxon. A szlovák fél az interneten levő adatok archiválását 40 napra javasolja. A magyar fél rámutatott az üzemelési adatok szolgáltatásának problémája és a HVB keretében levő megállapodások összefüggéseire. Megígérte, hogy a szlovák fél igényével kapcsolatosan később nyilatkozik.
b) A szlovák fél megismételte korábbi kérelmét az 1992. év előtti adatok cseréjének bővítésére, ott ahol az ilyen adatok elérhetők. A magyar fél az ilyen bővítéssel elvileg egyetért, azonban az időszakra, amelyre ez a csere vonatkozna, később nyilatkozik.
Győr, 2007. április 25.
Janák Emil monitoringgal megbízott képviselő a magyar fél részéről
Dominik Kocinger monitoringgal megbízott képviselő a szlovák fél részéről
MELLÉKLET a) Felszíni víz hidrológia
b) Felszíni víz morfológia A módszer kidolgozása 2007. év után kerül megállapításra, a mérési gyakorisága három évente lesz.
c) Fiziko-kémiai elemek
Figyelt paraméterek terjedelme, gyakoriság havonta: vízhőmérséklet, pH, vezetöképesség, O2, Na, K, Ca, Mg, NH4, Mn, Fe (filtráció nélkül), Hg, Zn, As, Cu, Cr, Cd, Ni, Pb (minden filtráció után), HCO3, Cl, SO4, NO3, NO2, PO4, összes P, összes N, KOIMn, BOI5, lebegő anyag (105°C-nál szárított), TOC, NEL-UV, összes oldott anyag (105°C-nál szárított), bioszeszton szaprobitása, klorofill-a.
d) Hidrobiológiai elemek fitoplankton: magyar oldal évente 4-szer, április-szeptember idöszakban, szlovák oldal 12-szer, március-október időszakban, nyári hónapokban sűrűbben fitobentosz: évente 2-szer bentikusé gerinctelenek (makrozoobenton): évente 2-szer makrofiták: évente 2-szer halak: magyar oldal 5 monitorozási helyszín (2x a Duna öreg medre, 2x mellékágrendszer, 1x Mosoni Duna), szlovák oldal 6 monitorozási helyszín (2x Duna öreg medre, 4x mellékágrendszer), gyakoriság: három évente egyszer
e) Üledék minősége magyar oldal: 7 monitorozási helyszín (2x Duna öreg medre, 3x mellékágrendszer, 1x szivárgó csatorna, 1x Mosoni Duna), szlovák oldal: 6 monitorozási helyszín (2x Duna öreg medre, 4x tározó) szervetlen mikroszennyező: Cu, Cr, Zn, Pb, Cd, Ni, Hg, As tápanyag tartalom: összes foszfor, összes nitrogén szerves mikroszennyező: PAH (összege, illetve. 10 kiemelt össztevő) gyakoriság: évente 1-szer, rendszerint ősszel
f) Felszín alatti víz mennyisége
g) Felszín alatti víz minősége
Figyelt paraméterek terjedelme, gyakoriság évente 2-szer: vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, O2, Na, K, Ca, Mg, Mn, Fe, NH4, HCO3, Cl, SO4, NO3, PO4, KOIMn évente egyszer:
h) Talajnedvesség
Mérési gyakoriság: téli hónapok (január, február, november, december): havonta, tenyészeti időszak (március-október): kéthetente
i) Erdő Erdők egészségi állapot területi értékelése a légi felvételek alapján: gyakorság: három évente egyszer, közös felvételezés 2008-ban. Egyéb monitorozási mutatók és monitorozási területek 2007 év végéig megállapodásra jutnak.
j) Egyéb biológiai vizsgálatok Zooplankton (Cladocera, Copepoda), bentikus gerinctelenek - makrozoobenton (Mollusca, Odonata, Ephemeroptera és Trichoptera) kiemelt csoportjai, és a szárazföldi növények és szárazföldi csigák monitoringja továbbra is az eddigi monitorozás mértékben történik. További egyeztetés szükséges a helyek, csoportok és megfigyelési módszertanok vonatkozóan. |